Elvileg bármilyen pontyozó bot alkalmas bojlizásra. Mégis, a nagytestű halakra kifejlesztett módszerhez speciális „bojlis botokat” használunk. Alapvetően anyagminőségben, hosszban, teherbírásban, rugalmasságban, a gyűrűk átmérőjében és minőségében, és a nyélrész kialakításában különböznek a klasszikus pontyozó botoktól. Tulajdonságaiknak köszönhetően gyakorlatilag bármekkora méretű hallal, jó eséllyel fel tudjuk venni a harcot a sikeres fárasztás reményében. A boltok állványain különböző hosszban és terhelhetőségben találkozhatunk velük. 10ft-14ft illetve 1,5lb-3,75lbs közt jellemzően, melyeket közvetlen használunk a horgászat alatt.

Anyagukban karbon (karbonszál) erősítésűek, mely a vékony kecses felépítéssel párhuzamosan könnyű tömeget biztosít. Osztott és meghosszabbított nyélkialakításuk elősegíti a nagyobb távolságok elérését dobáskor. A legtökéletesebb kivitelezés az lenne, ha a botunk egy darabból állna, így sehol nem törne meg terheléskor az íve, tökéletes karakterisztikát kapnánk. Sajnos ez a könnyebb szállítás szempontjából szinte kivitelezhetetlen, ezért általában két- illetve három részes kivitelben kerülnek forgalomba.

Milyen paraméterek vannak feltűntetve a boton?

Bothossz

A bothosszt nem centiméterben, hanem szülőhazájának használt mértékegységében „láb”-ban adják meg ( ft, vagyis feet). 1 láb₌ 30,48cm, vagyis a könnyebb számolás érdekében 30-cal kell megszoroznunk a megadott értéket. 12ft = 3,6m ; 13ft=3,9m… stb.

Ez a két bothossz a legáltalánosabban elterjedt a piacon. Ennek az az oka, hogy hosszú tesztsorozatok után ez a két hossz bizonyult a karakterisztikához igazodva a legjobban párosítható méretnek, ezzel tudjuk a legnagyobb távok elérése mellett a legkényelmesebben irányítani halunkat.

A bothossz mellett a másik leggyakrabban feltűntetett mértékegység a bot karakterisztikájára utal.

Karakterisztika

Az angol font („lb, lbs” vagyis libra) érték a botok tesztgörbéjére (Tc- Test Curve) utaló súlyértéket jelöli meg. Sokan helytelenül ezt a botok dobósúlyával azonosítják. Számtalanszor hallani, amikor azon megy a vita, hogy egy 3 librás és egy másik 3 librás bot közt dobósúlyban mekkora különbségek vannak. Hogy melyik botnak valós a feltűntetett értéke? Valószínűleg mindkettőnek!

Mit is jelöl akkor valójában ez az érték?

1lb=453,6 gramm. Vagyis egy 3lbs bot esetén 3*453,6=1350,8 gramm szükséges ahhoz, hogy míg a botunkat vízszintesen tartjuk a nyélrészénél fogva, ezzel a súllyal megterhelve a spicc részt, a parabolikus elhajlás után a spicc és a nyélrész meghosszabbított vonala pont 90 fokot, vagyis derékszöget zár be. Parabola ívről azért beszélhetünk, mert a bojlis botok a nyélrésztől a spiccrészig hajlanak, vagyis minden porcikájuk dolgozik fárasztás közben, nagymértékben hozzájárulva ezzel a halak kitörési kísérleteinek sikeres kivédéséhez.

Karakterisztikájuk szerint három csoportba sorolhatjuk a bojlis botokat: lágy (  < 2,75lb ), közép kemény ( 2,75-3lb), és kemény ( 3,25lb < )

Találkozhatunk olyan botokkal, melyeken ez az adat nem fix érték, hanem egy –tól -ig tartomány. Ezek az úgynevezett progresszív akciójú botok, melyeknek a tesztgörbéje szélesebb tartományok közt mozog. Pl.: 2,75-3lb ; vagy 3-3,25lb. Ezek az értékek arra utalnak, hogy a botunk kellően erős a távoli dobásokhoz, de mégis lágyabb értéket képvisel a fárasztás közben. 

Két különböző típusú, de azonos karakterisztikára utaló értékkel gyártott bot dobósúlya lehet egészen különböző is egymástól. Ezzel meg is kaptuk a választ a feltett kérdésünkre.

Mégis mi alapján számoljuk át ezt dobósúllyá?

Dobósúly

Ezt az értéket számokkal nem tűntetik fel a botokon. De ha a librában megadott értéket megszorozzuk 30-cal, akkor megközelítőleg megkaphatjuk az optimális dobósúly értékét. Természetesen azonos bot esetén, személyenként is más és más értékkel kell számolnunk, hisz különböznek a dobási technikák, a testi adottságok és a fizikai korlátok is. Célszerű ezért mindig egy kisebb tömegű súllyal kezdeni a dobásokat, és kis lépcsőkkel, fokozatosan jobban terhelve a botot el fogunk jutni ahhoz az értékhez, mely a saját technikánkhoz és adottságunkhoz képest a legoptimálisabb.